Ismertet�

www.strell.de/th/livealbum/Schrei.mp3

A kardsz�rny� delfin

A legnagyobb elterjed�si ter�let� cetfaj,�s a legnagyobb termet� delfin. Jellegzetes szurokfekete,ragyog� feh�r �s sz�rke rajzolata,valamint a h�mek hatalmas h�t�sz�ja alapj�n k�nnyen felismerhet�.

A legnagyobb tengeri ragadoz�k k�z� tartozik. Renk�v�l �gyes vad�sz,�s az egyik legv�ltozatosabb �trend� cetfaj. Mindenfajta tintahalat  �s kalm�rt elfogyaszt,valamint halakat, tengeri madarakat,tekn�s�ket,f�k�kat �s delfineket,s�t m�g az olyan hatalmas �llatokkal is megbirk�zik,mint az �ri�sb�lna vagy a rettegettnagy feh�rc�pa.

Vad�szatra termett,sz�les farok�sz�ja hajtja el�re z�m�k test�t. Mell�sz�i seg�ts�g�vel hirtelen ir�nyv�ltoztat�sokra k�pes,mik�zben magas h�t�sz�ja egyens�lyban tartja a hatalmas test�t. Fekete-feh�r mint�zata alulr�l �s fel�lr�l is j�l �lc�zza a v�zben.

(Mark Carwardine : Hat�roz� K�zik�nyvek : B�ln�k �s Delfinek )

Renk�v�l t�rsas term�szet�,csal�di alapon szervez�d�tt csoportokban �l. A h�m �s n�st�ny borjak egyar�nt az anyukkal maradnak eg�sz�let�k�n �t �s amikor ivar�rett korba �rnek,ut�daikkal is a nagy csal�dot gyarap�tj�k.�gy t�bb gener�ci�s,egym�ssakl szoros rokons�gban�ll� csapat alakul ki a matriarcha (matri�rka) k�r�l. A cspoportok nagys�ga �tlagosan 30 f�s,de gyakran �sszever�dhetnek 150 egyedb�l �ll� iskol�k is. A csoportok szorosan egy�tt mozognak,olyankor a borjak �s a tehenek a csapat k�zep�n,a h�mek a sz�l�n�sznak 1km-n�l is messzebbre sz�tszor�dhatnak az �ce�nban. Egym�ssal hangjelek r�v�n tartj�k a kapcsolatot;a rokons�gban �ll� csoportok  vagy kl�nok azonos "nyelvet besz�lnek" �s gyakran szervezetten vad�sznak.

 A felsz�nen v�ltozatos magatart�st mutatnak,k�mlel�dhetnek,farkukat �s mell�sz�ikat csapkodhatj�k �s ugorhatnak.